A HELYES VÍZGAZDÁLKODÁS JELENTŐSÉGE
„Tiszavid belterületi csapadékvíz elvezetése”
TOP-2.1.3-16-SB2-2021-00040
Tiszavid Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be és nyert el a TOP-2.1.3-16-SB2 kódszámú, Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések elnevezésű felhívásra, amely eredményeképpen 315,42 Ft, vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásban részesült.
A projekt keretében Tiszavid település számos útszakaszán kialakításra kerültek új vízelvezető árkok, valamint a meglévő hálózat felújítása, korszerűsítése. A projekt fontos célja volt továbbá a lakosság szemléletformálása a víz- és esővízgazdálkodás területén.
Napjaink és a jövőnk egyik legfontosabb megoldásra váró problémája az éghajlatváltozás, amely nemcsak a mi, hanem gyermekeink és unokáink életére is nagy hatással lehet. A már jelenleg is érzékelhető változásokhoz az emberiségnek alkalmazkodnia kell, azonban a folyamat lassítása érdekében szükséges a kibocsájtások csökkentése.
Hazánkat – a kutatók elmondása szerint – a globális átlagnál jelentősebb mértékben fogja érinteni a klímaváltozás.
Előreláthatólag csökkeni fog az éves csapadék mennyisége, amely eloszlása az eddiginél szélsőségesebb lesz. A szélsőséges csapadékeloszlás miatt aszályok, illetve árvíz és belvízproblémák várhatóak. Annak ellenére, hogy a jelenség globális méreteket ölt, a kezelését térségi szinten szükséges orvosolni. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében minden emberre szükség van, ugyanis a
szakemberek csak közös erővel és együttműködéssel lehetnek képesek megvalósítani. Magyarország csapadékmennyisége átlagosan 580 mm \ év, amely összegyűjtésével és felhasználásával sokat tehetünk környezetünkért.
A burkolt felületekről (térkő, betonfelület, aszfalt stb.) elfolyik a víz ahelyett, hogy a talajba szivárogna. Ami a díszkerteket illeti sokan nem tudják, hogy a rövidre vágott pázsit is nagyon kevés esővizet tart meg, nem árnyékolja a talajt, így gyorsítja a víz párolgását.
Az ingatlanok területére hulló csapadékvizet nem célszerű az esővízelvezető árokba, vagy szennyvízcsatornába vezetni, ugyanis az így nem hasznosul. Az esővíz szennyvízcsatornába történő vezetése egyébként is TILOS, mivel heves esőzések idején a csatornahálózatba ömlő esővíz nagy terheltségnek teszi ki a szennyvíztisztítókat, melyek szélsőséges esetben kénytelenek a szennyvíz és esővíz elegyének egy részét tisztítás nélkül a befogadóba engedni, rosszabb esetben a biológia tisztításért felelős eleveniszap egy részével együtt, amely eredményeképpen a szennyvíztisztító rendszer hatásfoka akár több hétre is leromolhat.
Mindig tartsuk tisztán a vízelvezető árkokat, csatornákat! A csatornákba, árkokba kihajtó növényzet, a bele kerülő szemét, falevél, fűnyesedék és hasonló anyagok, jelentősen akadályozhatják a víz szabad áramlásást.
A VÍZTAKARÉKOSSÁG LEHETŐSÉGEI
Mai modern korunkban már természetes dolog, hogy épületeinkben ”korlátlan” mennyiségben rendelkezésünkre áll a tiszta ivóvíz, de korántsem biztos, hogy ez a jövőben is így lesz. Egy átlagos magyarországi lakos napi vízfogyasztása körülbelül 150 liter. Ebből a mennyiségből azonban csak 2 – 5 liter kerül felhasználásra fogyasztási céllal (főzés, ivás). A fennmaradó mennyiség az egyéb napi teendők során kerül felhasználásra, mint például: fürdés, zuhanyzás (20-60 L), testápolás (5-20 L), WC öblítés (20-50 L), mosás (10-30 L), mosogatás (5-10 L).
Napjainkban számtalan forrásból értesülhettünk róla, hogy ívóvíz készleteink is végesek és rohamosan fogynak. Ezért fontos foglalkoznunk az ivóvíz takarékos felhasználásával, a csapadékvizek gyűjtési és hasznosítási lehetőségeivel, valamint az úgynevezett szürke vízben rejlő lehetőségekkel.
Víztakarékosság a gyakorlatban
Természetesen az előzőekben említett átlagokhoz képest nagy eltérések is előfordulhatnak háztartásokként, az ott lakók életvitele függvényében. Nagyban befolyásolják a fogyasztást a fürdési, tisztálkodási, mosási és mosogatási szokások is.
• Fürdés helyett zuhanyozzunk! Fürdés során akár 100 liter vizet is elhasználhatunk, míg egy kiadós zuhany esetén is ez a mennyiség 40 – 70 liter, melyet tovább csökkenthetünk víztakarékos zuhanyfej használatával.
• Borotválkozás és fogmosás során zárjuk el a csapot! Nyitott csap esetén akár 13 liter vizet is kiengedhetünk percenként fölöslegesen.
• Azon csaptelepek esetében, ahol nem szükséges a nagy vízhozam, célszerű úgynevezett perlátorok használata, amely segítségével 60- 75- 85% vízmegtakarítás is elérhető típustól függően. Ezen eszközök a legtöbb csaptelepre egyszerűen felszerelhetőek. Működési elvük, hogy a csapból kifolyó vizet levegővel keverik össze, így az átfolyási érzet nem csökken jelentősen, csak maga a vízfogyasztás.
• Kézzel történő mosogatás helyett, használjunk mosogatógépet. Míg kézi mosogatás esetén 40 – 60 liter vizet fogyasztunk, egy átlagos mosogatógépnek egy programja alatt csupán 10 – 15 liter vízre van szüksége.
• Ha nincs lehetőségünk mosogatógép használatára, kézi mosogatás közben zárjuk el a csapot, és csak az öblítéshez nyissuk meg.
• Mindig gondoskodjunk a csaptelepek megfelelő elzárásáról, időről időre ellenőrizzük azok tömítéseit. A csepegés és szivárgás megelőzésével havonta akár 100 liter vizet is megspórolhatunk.
• Kertünk öntözését reggel, vagy este végezzük, mivel ebben az időszakban a növények is jobban szeretik, illetve csökkenthetjük az elpárolgó – és ezáltal nem hasznosuló víz mennyiségét.
• Környezetbarát – víztakarékos WC tartályok használatával, valamint a nagyméretű tartályok űrtartalmának csökkentésével (tiszta kövek, feltöltött vizespalackok tartályba helyezésével) hosszútávon nagyon sok ivóvizet megtakaríthatunk.
A vízlábnyom
A vízlábnyom megmutatja, hogy mennyi vizet használunk el közvetlenül, vagy közvetve fogyasztási cikkeinken keresztül. Kis odafigyeléssel, és tudatos vásárlással vízlábnyomunk csökkenthető. Adott személy esetében a vízlábnyom mérésénél figyelembe kell venni minden általa elfogyasztott termék előállításához, és igénybe vett szolgáltatás során felhasznált vízmennyiséget. Naponta közvetlenül 100 – 150 liter vizet fogyasztunk (tisztálkodás, táplálkozás, öntözés), azonban, ha a közvetett vízfogyasztásunkat is figyelembe vesszük ez a szám 2 000 literre emelkedik.
Hogyan csökkentsük vízlábnyomunkat?
• Palackozott ásványvíz helyett fogyasszunk csapvizet! Országunk közel teljes területén kiváló minőségű
a csapvíz, amennyiben esetleg kifogásolható a hálózati víz minősége, azt egy házi víztisztító berendezéssel könnyen orvosolhatjuk.
• Csökkentsük a hús és húskészítmények mennyiségét étkezéseink során, helyette fogyasszunk több zöldséget és gyümölcsöt. Így nemcsak vízlábnyomunkat csökkenthetjük, hanem egészségünk megőrzése érdekében és nagy előrelépést teszünk.
• Öntözéshez használjunk csapadékvizet.
• Vásárlásaink során részesítsük előnyben az alacsony vízfogyasztású üzemekben készült termékeket.
A szürke víz
Mi is a szürkevíz? A szürkevíz a háztartásokban már egyszer felhasznált, ivásra nem alkalmas, de más célokra még felhasználható víz, amely fekáliával nem szennyezett. Jellemzően mosásból, zöldségtisztításból, kézmosásból, fürdésből származik. Ez a napi használatból keletkezett szennyvíz mennyiségének körülbelül 55 százalékát teszi ki. Felhasználási területe igen sokrétű, alkalmas vécéöblítésre, takarításra, autómosásra, zöldterületek öntözésére, megfelelő kezelési eljárás használatával, talaj felszíne alatti szivárogtatásos locsolási technikával növények öntözésére is.
A szürkevizet inkább pázsit, és dísznövények, mint emberi fogyasztásra szánt haszonnövények locsolására célszerű használni, alkalmazása nagy körültekintést igényel, ajánlott biológiai úton lebomló háztartási mosó-, tisztító- és kozmetikai szereket használni. Összegyűjtésére külön tartály, valamint elválasztott rendszerű csőhálózat szükséges.
CSAPADÉKVÍZ ÖSSZEGYŰJTÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA
Otthonunkban a csapadékvíz felhasználása az egyik leghatékonyabb megtakarítási mód, mellyel nagymértékben csökkenthetjük az ivóvíz fogyasztás és a szennyvízelvezetés költségeit. A csapadékvíz hasznosításával akár 50% ivóvizet is meg lehet takarítani.
Ennek kivitelezése nagyon egyszerű:
Az esővizet felfogjuk tartályokban és hasznosítjuk. Ez két alapvető módon lehetséges:
• Felszín feletti tartály(ok) használatával.
Egyedüli hátránya, hogy ronthatja udvarunk összképét, ellenben gravitációs úton elvezethető belőle a víz, költséges szivattyú használata nélkül. A víz tisztaságának megőrzése és algásodásának megelőzése érdekében a tartály legyen fedett, tiszta, és a napfénytől védett.
• Felszín alatti (süllyesztett) tartály(ok) használatával
Nagy előnyük, hogy nem foglalnak helyet a felszínen, nem rontják udvarunk látképét. Azonban telepítésük a felszíni tartályokkal szemben költségesebb, valamint szivattyú használata szükséges a víz kinyeréséhez.
Esőkert
A tetőről lefolyó vizet esőkertben is meg lehet őrizni. Az esőkert egy vízkedvelő őshonos növényekkel beültetett természetes, vagy mesterséges mélyedés, a burkolt felületekről lefolyó vizet ide lehet vezetni, tárolni, és a talajba beszivárogtatni.
Az esőkert előnyei:
- szép, kertünk dísze
- bármikor kialakítható
- nem igényel fenntartást
- tisztítja és beszivárogtatja a belevezetett vizet
- tehermentesíti a csatornahálózatot
- növeli a biodiverzitást
Ha nem áll rendelkezésünkre elegendő hely esőkert kialakítására, egy kavicsokkal feltöltött árok, vagy kút jellegű gödör is jó szolgálatot tehet az esővíz elszivárogtatásban, melyet a növényzet is meghálál.
Vízáteresztő burkolatok
Csökkentsük a burkolt felületek arányát! A burkolt felületről a víz elfolyik, nem szivárog a talajba. Ha itt-ott mégis leburkoljuk a zöldfelületet (pl. kocsibeálló), használjunk vízáteresztő burkolatot. A helyben elszikkasztottvíz részben a kerti kút vizét pótolja vissza (ha van ilyen).
Szivárogtató rendszer
Az épület falainak felszín alatti részét dombornyomott lemezzel (szivárgó lemez, drénlemez) borítjuk be, melyen a falnál keletkezett víz lecsorog, és az alatta lévő kavicságyba érkezik. Innen egy perforált cső a vizet összegyűjti, és elvezeti a hasznosítási helyére, amely akár egy tartály is lehet, vagy csupán elszivárogtatja a kertbe. A talaj benyomódását a dombornyomott lemezig egy a felületén lévő geotextília akadályozza meg – ezzel biztosítva a gondtalan működést.
Mikor NEM szabad szivárgórendszert alkalmazni?
Ha az épület talajvízben áll (ha csak időnként is), a szivárgórendszer nem segít, hanem kárt okoz, ilyenkor tilos kiépíteni. Agyagos talaj esetén a szivárgórendszer vizét muszáj tartályba gyűjteni, nem lehet elszivárogtatni, mert a talajnak rossz a vízelvezető képessége, és visszatöltődne a ház mellé!
MIT TEHETÜNK MÉG?
Mindig tartsuk tisztán a vízelvezető árkokat! A csatornákba, árkokba kerülő szemét, falevél, fűnyesedék és hasonló szennyező anyagok, ha bekerülnek a csapadékvíz elvezető hálózatba, azt jelentősen terhelik, akár el is dugíthatják, így nem tud rendeltetésszerűen működni.
Növényzet
Ültessünk fákat! Számos előnye van a fásításnak, ugyanis képesek a vizet felvenni és raktározni. Árnyékolják udvarunkat, ezáltal mérsékelve a talaj felmelegedését, és párologtatását, védik épületeinket a túlmelegedéssel szemben, ezáltal energiát spórolhatunk. Háromszintes növényzet kialakításával tovább fokozhatjuk a talaj védelmét, a hosszabbra hagyott aljnövényzet, a cserjék és a fák árnyékoló hatásuknak köszönhetően jelentősen csökkentik a párolgást, így akár 17-szer annyi vizet tarthatunk a talajban.
Az épületek védelme és energiatakarékossági szempontból is jó szolgálatot tehetnek a futónövények.A falak növényekkel történő befuttatásával védhetjük azt az időjárás viszontagságaival szemben, továbbá árnyékolja a falakat, ezáltal mérsékelve a napi hőingadozást, zajcsökkentő hatása van. Környezeti szempontból is számos előnye van: megköti a szén-dioxidot, oxigént termel, előhelyként funkcionálhat számos élőlénynek, zöld hulladékát komposztálással újra hasznosíthatjuk. Alkalmas fajták: keleti vadszőlő, repkényszőlő, borostyán.